10. nap

Hajnali egykor kelt�nk, �s l�pt�nk le. Hagytunk egy fecnit Andreasnak, amiben megk�sz�nt�k a „vend�gl�t�st”, majd Bill hazavitt, �s � is elment, hogy bepakoljon mag�nak. Ma d�lut�n indulunk R�m�ba. Nagyon v�rom m�r, hiszen egy csod�latos v�ros, �s Billel egy�tt csak m�g jobb lehet.
Gondosan pakoltam be a ruh�kat a t�sk�mba, David azt mondta 4-5 napra k�sz�ljek.
Miut�n minden ruh�t eltettem, amit akartam, megc�loztam a f�rd�t. Meggy�jtottam egy f�st�l�t, �s n�h�ny gyerty�t, majd elmer�ltem egy k�d forr� v�zben. �gy m�sf�l �r�n kereszt�l �ztattam magam, majd f�rd�k�penyben, egy t�r�lk�z�vel a fejemen indultam a konyh�ba, hogy valami reggelit csin�ljak. M�g csak kilenc �ra volt, �gy nyugodtan nekil�ttam, hogy v�gre valami komolyabb kaj�t csin�ljak mint a r�ntotta. Az eredm�ny egy adag krumplip�r�, �s k�t darab, f�lk�sz pulyka fas�rt kis�t�se. Rettenetesen �hes voltam, �gyhogy t�z perc sem kellett ennek elt�ntet�s�re.
M�r nagyon unatkoztam, lassan d�l fel� k�zeledett az �ra mutat�ja, �s m�r a k�rmeimet is kifestettem feket�re. Sz�pen fel�lt�ztem, �s �gy d�nt�ttem s�t�lok egyet.
�lveztem, ahogy a h�v�s �szi sz�l a hajamba kap, �s j� volt n�zni, ahogy a falevelek egym�ssal t�ncolva hullnak a f�ldre. A park fel� tartottam, �s l�ttam p�r fiatal p�rt, akik k�zen fogva s�t�ltak, vagy �pp apr� cs�kot adtak egym�snak. „Na mi sem fogunk Billel �gy kik�tni” gondoltam magamban. T�l h�res � ahhoz, hogy csak �gy az utc�n s�t�lgassunk.
Lassan elindultam visszafele, �s Bill kocsij�t l�ttam a t�mbh�z el�tt. Gyorsabbra vettem l�pteimet, a l�pcs�n m�r szinte rohantam felfele. Bill az ajt�ban �lt, �s valamit szorgosan �rt egy f�zetbe.
- Kit keresel? –k�rdeztem vigyorogva.
- Na v�gre! –csapta be a f�zetet, �s fel�llt, hogy megcs�koljon. –Hamarabb van a tal�lka, rem�lem, hogy mindent bepakolt�l!
- �n is. –nevettem. –Na gyere be, seg�ts kihurcolni a cuccokat.
Bill k�szs�gesen pr�b�lta elvenni a b�r�nd�m, de nem akartam neki odaadni. V�g�l mikor beleuntam a hisztibe, odadobtam neki. Pr�b�lta elkapni, de elvesztette az egyens�ly�t, �s �gy r�esett az �gyra, hogy az arr�bb cs�szott. Hangosan felnevettem, mire csak egy m�ltatlankod� pillant�st kaptam v�laszul. Fel�llt, majd mikor lehajolt a t�sk��rt meg�llt f�l�ton.
- Ez mi? –k�rdezte, �s az �gy al� ny�lt.
- H�t ez csak egy… �hh…
- Nem is mondtad, hogy git�rozol! –n�zett r�m �gy, mintha b�nt k�vettem volna el azzal, hogy nem sz�ltam r�la.
- Ezer �ve nem j�tszottam, de nem is fontos. Elb�jhatok Tom mellett. T�bort�z szinten vagyok. –mondtam mosolyogva. –Gyere ink�bb induljunk.
- De ez akkor is… �h, hihetetlen vagy. –morgott.
- Most mi�rt kell ezen �gy kiakadni? –n�ztem r� m�rgesen.
- Mindegy, nem fontos. Menj�nk.
Ezzel le is z�rtuk a t�m�t, �s eg�szen a rept�rig nem sz�ltunk egym�shoz. M�g a rept�ren is csak p�r sz�ra m�ltatott, de ezt betudtam annak, hogy biztosan f�radt.
- Min z�r�gtetek �gy �ssze Billel? –j�tt oda hozz�m Tom. –Tiszta idegbeteg.
- Megs�rt�d�tt, mert nem mondtam neki, hogy tudok git�rozni. Majd megb�k�l. –r�ntottam meg a v�llam.
- �rtem. El�g hisztis napja van ma, eg�sz d�lel�tt ordib�lt. Azt hittem, valami komolyabb.
- D�lel�tt nem is besz�lt�nk. Akkor nem miattam volt ideges.
- Aham. Na �s milyen volt az Andy-f�le h�zibuli? –vigyorodott el.
- Amire eml�kszem bel�le, az j�. –nevettem. –De te is el�gg� k�sz volt�l.
- Igen, csak halkan, mert David nem tud semmit.
- Igen, tudom, Bill figyelmeztetett.
M�g v�ltottunk p�r sz�t, majd otthagyott, arra hivatkozva, hogy v�c�re kell mennie. �rdekes kifog�s volt, tekintve, hogy elindult az ellent�te ir�nyba. J�t nevettem, mikor kider�lt, hogy t�nyleg oda menne, csak kicsit m�snapos a dr�ga.
Szeg�ny David, �gy t�nik a sr�cok az orr�n�l fogva vezetik. De az � lelkiismeret�k�n sz�rad, nem az eny�men, sz�val nem izgat k�l�n�sebben.
Bemondt�k, hogy kezdj�k meg a besz�ll�st, majd miut�n ez megt�rt�nt, felsz�lltunk. �letemben el�sz�r rep�ltem, �s csod�latos volt. Annyira magasan voltunk, hogy l�ttam milyen g�mb�ly� a f�ld. J�t mosolyogtam ezen a gondolaton…
- Nelli, kelj fel, meg�rkezt�nk. –Hallottam Bill b�rsonyos hangj�t.
A csomagok �tv�tele ut�n egy eleg�ns hotelba vittek minket, ahol kiosztott�k a szob�ink kulcsait, �s utunkra eresztettek. Nagy nehezen el�kerestem a b�r�nd�m a fi�k cuccai k�z�l, majd megc�loztam a liftet.
- Hova sietsz? –sz�lt ut�nam Tom.
- Aludni. –mondtam f�lv�llr�l, majd a lift ajtaja bez�rult el�ttem.
Ahogy fel�rtem a szob�mba, ledobtam a b�r�nd�t a sarokba, �s ruh�st�l estem az �gyba, hogy egy�tt sz�lljak a fellegekkel �lmomban.