Hajnalodott. A Hamburg v�rosa f�l�tt elter�l� v�gtelen �gboltra sorban k�sztak fel az aranyl� napsugarak, szel�d f�ny�kkel vil�goss�got rep�tve a h�zak ablak�n �t m�g a legkisebb szob�kba is. A madarak csivitelve keltegett�k egym�st, az aut�k motorjai pedig szinte egym�s ut�n t�rt�k meg a csendet a v�ros minden pontj�n. Az utc�n egyre t�bb �s t�bb ember jelent meg, pedig az �g palett�ja m�g csak most kezdett igaz�n vil�gosodni. Csodasz�p reggel volt, minden nyugalommal teli.
Bill b�tyja kopog�s�ra kelt fel.
-H� tes�, �bren vagy? –hallatszott tomp�n a git�ros hangja az ajt� m�g�l. Bill ny�sz�r�gve fordult hanyatt �gy�ban, majd szemeit d�rzs�lve hatalmasat �s�tott.
-Most m�r igen… -d�nny�gte egykedv�en.
-Mi? Nem hallom!
-Az, hogy most m�r f�lkeltem! –kiab�lt Bill, egy szemforgat�ssal f�szerezve.
-J�, bocsi! –v�laszolt Tom, majd l�ptek zaja k�vette mondat�t, melyb�l k�t dologra lehetett k�vetkeztetni: vagy k�szen van minden�vel, �s reggelit csin�lt, vagy tot�l k�m�ban, egy sz�l boxerben vad�ssza a ruh�it.
Bill �tfek�dt a m�sik oldal�ra. Semmi kedve nem volt f�lkelni, �s kimenni a konyh�ba. Ma ism�t st�di�ba kell menni�k, hogy folytass�k a munk�t az �j dalokon. �s ott �ssze fog futni Div�val. A fi�nak sz�rnyen hi�nyzott a l�ny, de egyben rettegett is, hogy amint megl�tja, elhagyja minden b�tors�ga, �s csak n�zi f�ldbe gy�kerezett l�bakkal, ahogy Diva elmegy mellette. A tegnapi vit�juk ut�n valahogy kifogyott minden, ami hajtotta bel�lr�l. Er�tlennek �rezte mag�t, egy mihaszna b�bunak, akinek m�g az is komoly meger�ltet�s, hogy az �gy�ban fek�dj�n �s a falat b�mulja.
Szomor�an fels�hajtott, majd kit�molygott az �gy�b�l. Kusza tincseit megigaz�totta, f�lkapott egy laza p�l�t, majd kiment a szob�b�l. Tom csakugyan teljes „harci d�szben” �llt a t�zhelyn�l, �s toj�sr�ntott�t (vagy valami ahhoz hasonl� dolgot) pr�b�lt kre�lni. A git�ros nem �ppen volt a konyh�k �ke, de ar�nylag k�pes volt ehet� dolgokat produk�lni. B�r a f�szerez�st legt�bbsz�r elsz�rta. Tom viszont �gy vallja: „Ha nem mozog, akkor minden bizonnyal ehet�!”
-J� reggelt! Jobban vagy m�r a tegnapiak �ta? –k�rdezte, k�zben k�ld�tt egy b�tor�t� tekintetet Bill fel�.
-Nem is tudom… teljesen �ssze vagyok zavarodva. –mondta Bill, majd le�lt az asztalhoz, �s kez�re t�masztotta arc�t.
-Pedig ma tal�lkozni fogsz vele. Musz�j lesz besz�lnetek, �s ezt szerintem � is elv�rja.
-Tudom… csak…
-…csak f�j, hogy nincs minden rendben, �s emiatt �gy �rzed magad, mint a mosott sz**, �s k�ptelen vagy el� �llni, igazam van?
-Igen. –Bill mag�ban h�l�t adott az �gnek, hogy Tom itt van neki. Mint mindig. Befejezi a mondatait, meg�rti az �rz�seit, �s mindig megpr�b�l seg�teni, ah�nyszor probl�m�ja van.
-Mindj�rt k�sz a k�v�, att�l felp�r�gsz.
-K�szi. De t�nyleg… nem tudom, mi lesz ennek az eg�sznek a v�ge. M�g sosem veszekedt�nk, �s amikor tegnap kik�ld�tt a h�zb�l, azt hittem, ott helyben leszek rosszul. F�jt… minden �rtelemben. De meg is �rdemeltem…
-T�nyleg s�padt volt�l. De ez�rt kell ma t�k�snek lenned! –magyar�zta Tom, mik�zben Bill el� rakott egy t�ny�rnyi toj�sr�ntott�t. Bill felvont szem�ld�kkel n�zett r�.
-T�k�snek?
-�gy �rtem, magabiztosnak. –folytatta Tom, majd az � adagj�t is az asztalra tette. Amint le�lt, a k�v�f�z� m�r s�polt is, hogy k�sz az ital.
-Na baszki, de j�, hogy le�ltem.
-V�rj, majd �n ki�nt�m. �gyis ad�sod vagyok most ezzel a reggelivel. Am�gy k�sz�n�m. –sz�lt Bill, mik�zben f�l�llt.
-K�szi, �s nincs mit. Sz�val szerintem kezd azzal, hogy ne v�rd meg, am�g tal�lkoztok. Bel�psz a st�di�ba, majd menj oda Davidhez, hogy mondja meg, hol van Diva. Azt�n odam�sz hozz�, �s bocs�natot k�rsz. –ecsetelte Tom az �tleteit.
-Ok�, megcsin�lom, csak… f�lek.
-Egy n�t�l sosem kell f�lned. Max anyut�l. –vigyorgott Tom. Bill arc�n viszont csak h�lt helye volt a mosolynak.
-Tom, l�gyszi, most ne. –a fi� �ppen cukrozta a k�v�t, amikor megcs�rrent Tom telefonja, amely a k�v�f�z� mellett hevert az asztalon.
-Na bazz, ez tuti David lesz.
-Maradj, f�lveszem! Am�gy t�nyleg � az. –inform�lta Bill Tomot, majd felvette a telefont.
B: Hallo, itt Bill.
D: Szia Bill, David vagyok, elindultatok m�r?
B: M�g nem, kb. 15-20 perc, �s elindulunk. Ha l�nyegre t�r�bb akarok lenni, akkor f�l �ra m�lva ott lesz�nk.
D: Ok�, Diva m�r itt van.
B: M�ris?
D: Igen. Meglepett, hogy egyed�l j�tt. Azt hittem, h�rman l�ptek majd be ide. Csak nincs valami baj? Emiatt rohant�l el annyira tegnap? –a menedzser k�rd�sei csak �gy z�dultak a fi�ra, m�g �gy, telefonon kereszt�l is. Bill csak pislogni tudott hirtelen j�tt zavar�ban, majd f�l perc hat�ssz�net ut�n kib�kte:
B: Nincs semmi gond, csak nekem m�g volt egy kis elint�znival�m.
D: Oh, hajnalban? El�gg� cifra dolog lehetett, ha szeg�ny bar�tn�dnek egy sz�l mag�ban kellett j�nnie az els� munkanapj�ra! –mondta kacar�szva David. Bill �sszeszor�totta fogait, �s olyan er�sen markolta a telefont, hogy m�r feh�rek voltak az ujjai a k�sz�l�ken. Legsz�vesebben �v�ltve csapta volna a f�ldh�z a mobilt. David �rtatlan po�nja most kiv�telesen �v�n aluli �t�s volt. T�ls�gosan is �v�n aluli.
B: David, ezt most fejezd be, l�gy sz�ves! –v�gott vissza komoran.
D: De h�t most mi�rt?
B: Mert nincs k�z�d ahhoz, mi folyik a mag�n�let�nkben, j�?
D: Basszus Bill, mi a franc bajod van m�r tegnap �ta? –vette �t az inger�lts�get a menedzser.
B: Semmi, bassza meg, semmi!
Bill d�h�sen nyomta le a h�v�s v�g�t jelz� gombot.
-Na, mi t�rt�nt? –k�rdezte Tom meglep�d�tten.
-David meg a h�lyes�gei… att�l m�g, hogy a menedzser�nk, nem k�ne minden szir-szarba belekont�rkodnia. –morogta Bill idegesen. Jobb kez�vel a polcon lev� kan�l ut�n ny�lt. Amikor kivette az ev�eszk�ztart�b�l, egy villa kiesett, �s hangos cs�r�mp�l�ssel bor�totta f�l a k�v�scs�sz�t, amely term�szetesen tele volt a fekete itallal. Az pedig sz�lsebesen csorgott mindenfel�, el�g volt egy szempillant�s, hogy az asztal �s a padl� is koromfekete l�ben �sszon.
Bill �gy �rezte, ott helyben robban fel.
-Ajj, a j� k**** anyj�t m�r ennek is! –d�h�ng�tt, majd beler�gott a konyhapult kisszekr�ny�nek kr�msz�n� ajtaj�ba.
-Hello, nyugi! Majd �n f�ltakar�tom, te �lj le, �s laz�ts! –�llt f�l Tom, majd egy pillanat alatt Bill mellett termett.
-Hogy a faszba laz�thatn�k, mik�zben az elm�lt 2 napom tot�l k�osz? �sszeveszek Div�val, azt�n Daviddel, �s a hab a tort�n, hogy m�g szerencs�tlenkedek is!
-Bill, nyugi, egyszer�en csak rossz id�szakod van. Nekem is volt m�r ilyen, �s szerintem neked sem ez az els�. –magyar�zta Tom, mik�zben felt�r�lte a k�v�t.
-V�rj, seg�tek. –mondta Bill, majd � is pap�rt�rl� ut�n ny�lt, �s az asztalon lev� k�v�t t�r�lte f�l.
-K�ne valami vizes is, mert ragadni fog.
-Jaja, hozok szivacsot a mosogat�r�l. –Bill f�l perc alatt megtette a t�vot, �s csakhamar fel is takar�tott�k a ki�ml�tt k�v�t.
-Na, �lt�zz �t, idd meg a m�sik k�v�d, �s akkor indulunk. –sz�lt Tom p�r perccel k�s�bb, mik�zben az utols� sim�t�sokat v�gezte a ruh�j�n.
-Ok�, igyekszem. –mondta Bill, majd besietett a szob�j�ba, �s �t�lt�z�tt. Azut�n megitta a konyh�ban a k�v�j�t, mik�zben k�t kuty�j�val beiktatott egy r�vidke „�n eldobom – te visszahozod” c�m� j�t�kot. V�g�l mindketten aut�ba �ltek, �s meg sem �lltak a st�di�ig. Az id�k�zben lenyugodott Bill sz�ve heves kalap�l�sba kezdett, amint leparkoltak a st�di� udvar�n.
-Rajtad a vil�g szeme �csi, addig neki nem kezd�nk a munk�nak, am�g ti le nem rendezitek. –komment�lta a helyzetet Tom.
-Nagyon rem�lem, hogy nem lesz olyan �les a p�rbesz�d, mint tegnap. –mondta Bill idegesen, majd egy m�ly l�legzetet vett, �s kisz�llt az aut�b�l. Tom ugyan�gy tett. N�m�n siettek az �p�letbe, hatalmas napszem�veg �s sapka rejtek�be burkol�zva. M�r az el�t�rben belebotlottak Davidbe.
-Na sz�p j� reggelt ifjak! –kezdte, majd Billre n�zett- siker�lt lenyugodni?
Bill egy unott grimasszal reag�lt, majd elkezdte:
-Ne haragudj David, de most besz�lnem kell Div�val, �s ez t�nyleg nem v�rhat.
-Bill, mit mondtam a… -kezdte a f�rfi, de Tom nem hagyta, hogy v�gigmondja a monol�gj�t.
-David, ez t�nyleg fontos! M�g egy ilyen nem lesz, esk�sz�nk!
A menedzser egy darabig nem sz�lt semmit, csak rosszall�an m�regette az ikerp�rt.
-Na j�, indulj. De fogd r�vidre. �s a v�g�szob�ban van, ott volt m�g csak hely. Sminkterveket csin�l Natalie-nak.
-Ok�, k�sz�n�m! –biccentett Bill, majd fut�l�p�sben eredt a v�g�szoba fel�. Amint el�rte a helysz�nt, hangos kopog�ssal jelzett bentre.
-Szia, gyere! –hangzott a szob�b�l az ismer�s hang. Bill vett egy m�ly l�legzetet, majd benyitott. A l�ny az asztaln�l �lt �s �ppen egy l�legzetel�ll�t� sminkterven dolgozott a l�mpa f�ny�n�l. M�g nem n�zett r� vend�g�re.
-Szia Diva. Besz�lni szeretn�k veled a tegnapir�l. –ny�gte ki Bill a sz�nd�k�t, miut�n bel�pett. Amikor a l�ny r�n�zett, �gy �rezte, gyomra �kl�mnyire zsugorodik, sz�ve pedig mintha felk�szott volna a tork�ba, hogy ott dobogjon tov�bb. Tenyere izzadt, l�ba remegett.
Diva nem lep�d�tt meg a fi� �rkez�s�n. � is pontosan tudta, hogy ami t�rt�nt, azt meg kell besz�lni�k.
-Rendben… akkor besz�lgess�nk. –mondta komoly hangon, majd odah�zott maga el� egy sz�ket, hogy Bill vele szembe �lhessen le...