Mikor felocs�dott a d�bbentett�l - vagy a sokkt�l? – k�rdezgetni kezdett �n pedig k�szs�ggel v�laszoltam neki minden egyes feltett k�rd�s�re.  Elbesz�lgett�k az id�t, mivel arra eszm�lt�nk fel, hogy ny�lik a bej�rati ajt� �s apa l�p be a h�zba maga el�tt tolva a babakocsit, �m mikor megpillantotta Billt lefagyott �s r�m n�zett.

• Semmi gond apa – �lltam fel mosolyogva – Bill tud mindent.

Oda l�ptem a babakocsihoz �s kiemeltem bel�le Nicot.

• Szia, kicsim – pusziltam meg – j� kis fi� volt�l, rem�lem.
• �lvezte a haj�k l�tv�ny�t – k�sz�r�lte meg a tork�t majd elt�ve a kocsit a megszeppent �nekeshez l�pett – r�gen l�ttalak fiam – fogott kezet vele.
• El�g r�gen, �r�l�k, hogy �jra l�thatom Herr M�ller – r�zta meg apa kez�t.
• Had mutassam be neked a keresztfiadat.

Bill csillog� szemekkel figyelte a kis cs�pps�get, meghat�dva mosolygott r�m.

• Milyen pici – ny�gte ki fojtott hangon.
• Tess�k – ny�jtottam fel� Nicot, aki k�v�ncsian f�rk�szte az ismeretlen f�rfit.
• Fogjam meg? – v�lt ijedt� az arca – olyan pici, �s ha elejtem?
• Dehogy ejted – nevettem fel, majd a kez�be adtam.
• J�zus, de pici – vigyorgott r�m – mi a neve?
• Nicolas, de Niconak h�vjuk.
• Szia Nico – fordult fel� mosolyogva – nagyon sz�p kisbaba vagy – besz�lt hozz�.

Nico pedig hatalmas szemekkel n�zett r�.

• M�g nem l�tott t�ged, az�rt n�z �gy r�d – nevetve.
• Iszonyatosan �des – n�zett r�m olvadozva Bill – csod�latosan sz�p. Nem hasonl�t Tomra – n�zett �jra a kicsire.
• Anya azt mondta, hogy a hasonl�s�g csak k�s�bb l�tszik majd meg, de apa szerint m�r most l�tszik, hogy r�m hasonl�t.
• Val�ban, a szeme a ti�d, �s az orra is. Tal�n a sz�ja az, ami Tom�.
• Lesz t�bb hasonl�s�g is k�zt�k, aminek bevallom �szint�n, nem �r�l�k – �ltem le nagyot s�hajtva.
• Jaj Sofie – �lt le mell�m �vatosan – bocs�nat a k�rd�s�rt, de… mi�rt nem vetetted el a bab�t, ha tudtad, hogy akkor Tommal maradhatt�l volna?
• Nem volt sz�vem, meg fordult a fejemben, de azt�n r� j�ttem, hogy csak egy kicsiny �let – fogtam meg mosolyogva Nico kez�t, aki engem megl�tva g�gy�gni kezdett – a v�rem Bill �rted? A fiam. Nem volt sem er�m sem sz�vem abortuszra menni. � mindig velem lesz, �s kitudja meddig lett�nk volna egy�tt m�g Tommal.
• Ez igaz – fordult a kicsi fel�, aki m�r nevetve �s kap�l�zva n�zte �t – eleven�ben van – nevetett fel.
• Mindig ezt csin�lja, szereti ezt csin�lni. Ideje megetetni – vettem �t Billt�l – apa k�rlek, hozd ki a t�pszert.
• T�pszerezed? – lep�d�tt meg Bill.
• Csak nagy ritk�n, �ltal�ban anyatejet kap �s fog is egy �ves kor�ig, igaz? – nyomtam meg gyeng�n az orr�t mire nevetni kezdett.
• Tess�k kicsim – adta a kezembe apa a cumis�veget – any�d megk�rt, hogy v�s�roljak be sz�val elmentem – kapta fel a kocsi kulcsot – �rvendtem Bill.
• �n is uram.
• Sziasztok – l�pett ki a h�zb�l.
• Szia, apa!
• Apuk�d j�l megv�ltozott.
• H�t igen, m�r rajta is l�tszik a kor. Bill k�rlek, senkinek nem sz�lhatsz Nicor�l.
• �s ha Tom megint ide j�n?
• Ne j�jj�n.
• Pedig fog, csak �gy elt�nt�l. Szerinted, hogy �rezte mag�t? �rtetlen�l �s csal�dottan �llt a dologhoz, fogalma sem volt arr�l mit tegyen most, felkeressen vagy sem.
• Bill…
• Ak�r hiszed ak�r nem, Tom szeret t�ged.
• Tess�k? – emeltem r� a tekintetem.
• Tom m�g mindig szeret t�ged Sofie, b�rmennyire is pr�b�lja elnyomni �s haragudni r�d. Ide fog j�nni, mert l�tni akar, �s mert v�laszokat v�r a k�rd�seire.
• De Bill… nem adhatok v�laszokat, mert akkor el k�ne mondanom neki az igazat.
• Szerintem el k�ne mondanod neki. �n nem fogom, ett�l ne f�lj, a te dolgod. De most mennem kell, azt mondtam a boltba megyek – vigyorodott el.
• J� sok�ig vagy a boltban – nevettem fel.
• J�hetek m�g?
• Persze, csak el�tte h�vj fel.
• A sz�modat meg adod?
• Persze – ny�ltam �rte majd a kez�be nyomtam.

Bele�rta a saj�tj�ba az eny�m, �s az eny�mbe az � telefonsz�m�t, majd fel�llt adott k�t puszit nekem �s egy nagyot Niconak s elment.

Mosolyogva n�ztem Nicot, �r�ltem annak, hogy Bill betoppant. �r�l�k annak, hogy egy emberrel kevesebbnek kell, hazudjak, de tartottam att�l, amit mondott. Tom ism�t meg fog keresni, �s nekem ki kell tal�lnom valami j� indokot, de az neh�z menet lesz.

M�snap d�lel�tt arra az elhat�roz�sra jutottam, hogy felh�vom Billt �s megk�rem, hogy mondja meg Tomnak azt, hogy a saj�t lak�somba k�lt�ztem vissza, �s akkor majd mikor j�nni akar hozz�m, Bill felh�v, �s �n gyorsan �tmegyek a lak�somba, �gy nem fogja meg tudni Nicot.

Miut�n rendbe tettem magam �s megreggeliztem Nicoval egy�tt m�r h�vtam is.

• Igen? – sz�lt bele rekedt hanggal.
• J� �g, felkeltettelek?
• Igen, de nem baj. Gond van?
• Nem dehogy csak szeretn�lek megk�rni valamire.
• Mondjad csak.
• Sz�val… k�rlek, mond azt Tomnak valahogy, hogy �n visszak�lt�ztem a lak�somba, �s mikor j�nni akar, valamikor te h�vj fel �s sz�lj.
• Igen �s?
• �s akkor �n gyorsan �tmegyek oda, �gy nem l�thatja Nicot.
• Mi�rt bonyol�tod?
• Bill.
• J� ok�, rendben. Majd �vatosan r�vezetem �s akkor majd h�vlak.
• K�sz�n�m, most gyorsan �tpakolok p�r ruh�t �s kitakar�tok ott, hogy az�rt a hat�s meglegyen.
• Rendben.
• K�sz�n�m Bill, szeretlek.
• De r�g hallottam ezt – s�hajtott fel �s hallottam, hogy mosolyog.
• J� volt v�gre kimondani – nevettem fel.
• Akkor majd h�vlak kicsi l�ny.
• Rendben, szia.
• Szia.

Letettem a telefont �s meg�leltem Nicot.

Nagyon boldog voltam, az-az egyetlen kis sz�cska nagyon boldogg� tett, r�gen percenk�nt mondtam neki, mert �gy is gondoltam, de most, hogy �jra kimondtam a sz�vem hatalmasra n�tt �s legsz�vesebben s�rtam volna �r�m�mben.

Nicot anya gondjaira b�ztam �s �tmentem a lak�somba nagytakar�t�st csin�lni, �r�kig takar�tottam, majd hazaugrottam p�r ruh��rt, amiket gondosan behajtogattam a szekr�nyembe, j�l elrendeztem mindent, hogy t�nyleg �gy t�nj�n, mintha ott lakn�k.

Mikor mindennel v�geztem pont l�ptem volna ki az ajt�n mikor cs�rg�tt a telefonom, el�v�ve a kijelz�re n�ztem, ami Bill nev�vel villogott.